Zivatarfront csap le az országra: jégeső, szélvihar és 35 fokos hőség is várható hétfőn

Hétfőn szinte az egész országot heves zivatarok, jégeső és viharos szél sújtja, miközben keleten még 35 fok feletti hőség tombol.

Egy megrázó családtörténet a megtorlás vérzivataros éveiből.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Brusznyai Alapítvány gondozásában szeptemberben napvilágot látott „Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” címmel Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója. A tanulmányokkal, életrajzokkal és a gondos történészi adatokkal ellátott feljegyzésfüzér az 1956 utáni megtorlások egyik drámai családtörténetét mutatja be.
Brusznyai Árpád és szerettei sorsában minden összesűrűsödik, ami a szabadságharc után magára találó Kádár-rendszert jellemezte. A kiváló tanár és klasszika-filológus Brusznyai Árpád Veszprémben a forradalmi tanács vezetőjeként tevékenykedett, és korrektségével, higgadtságával a helyi karhatalmistákat is megóvta a népharagtól. A szovjet inváziót követően többször elhurcolták, és végül másfél évnyi börtönbüntetést követően, súlyosbított ítélettel 1958-ban kivégezték.
Felesége, Brusznyai Árpádné Honti Ilona végig bízott férje szabadon engedésében, és mindent meg is tett ezért, kérvényeket írt, ügyvédekkel tárgyalt, és látogatásokkal, illetve levelekkel tartotta a lelket hitvesében. Az ő története a történelem fősodra mellett egy
Ez utóbbira Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke is felhívta a figyelmet a kötet bemutatóján, amit a Budapesti Könyvfesztiválon tartottak október 2-án.
A beszélgetésen rajta kívül a kötet két másik szerkesztője, azaz a Brusznyai Alapítvány elnöke, Imre Frigyesné, illetve a Brusznyai-kutatást vezető történész, Nagy András vett részt e sorok írójának közreműködésével. A diskurzus körbejárta a Brusznyai-életmű feltárásának lépéseit, azt, hogyan épült a veszprémi és később az országos közemlékezetbe a megtorlás időszakának eme viharos családtörténete. Ebben nagy szerepe volt a Brusznyai Alapítványnak, akik előadásokkal, ismeretterjesztő cikkekkel járultak hozzá Brusznyai Árpád és felesége, Honti Ilona emlékezetének ápolásához.
Nagy András, a Pannon Egyetem docense is hosszú évek óta foglalkozik a Brusznyai család történetével. A szakember a könyvbemutatón rámutatott, hogy
így hiába jártak közben a kor kiváló tudósai, többek között Ritoók Zsigmond, Moravcsik Gyula, nem menthették meg őt a halálos ítélettől.
Szóba került a történet antihőse, Pap János párttitkár, későbbi belügyminiszter is, aki személyes járta ki a büntetés súlyosbítását, a halálos ítéletet. Az ő motivációját firtató kérdésre Földváryné Kiss Réka úgy vélekedett, hogy feltehetően azt a jóságot és nagyvonalúságot nem tudta Pap sohasem megbocsátani, amit iránta Brusznyai tanúsított a forradalom napjaiban, amikor tisztes munkát ígért neki.
A beszélgetés résztvevői abban is egyetértettek, hogy ez a gazdagon adatolt, számos fényképpel ellátott napló a fiatalabb generáció számára is közel hozhatja az 1956 utáni időszak sötét történetét, illetve az emberi helytállás és hűség megrázó példáit.
Kép: Dergán Ádám